Mindegy azonban milyen kort id�znek ezen az �sszel a nagy divath�zak; egyetlen dolog minden kollekci�ban ott d�szeleg: Ez pedig a szoknya, mely id�n k�l�nleges jelent�s�ggel b�r, egyfajta �zenet a vil�g h�lgyei fel�. Minden kult�r�ban, m�r az �kor �ta hatalmas szerep jutott ennek a ruhadarabnak, melyet b�r eleinte f�rfiak is viseltek, az �vsz�zadok alatt m�gis (a vil�g sz�mos r�sz�n kiv�ve p�ld�ul Sk�cia vagy Hawaii) n�i privil�giumm� v�lt. Olyannyira, hogy a l�nyok �s asszonyok sz�m�ra elk�pzelhetetlenn� v�lt, hogy ak�r csak a lovagl�shoz is, de nadr�got hordjanak. S�t ha egy h�lgy nadr�gban jelent meg az utc�n, m�g a letart�ztat�s proced�r�j�t sem ker�lhette el hoszz� �vsz�zadokon kereszt�l. Azonban a 19. sz�zadban megt�rni l�tszott a j�g, ugyanis lelkes sz�frazsetek hada b�jtatta nadr�gokbaform�s idomait rendszer elleni l�zad�suk, s n�i egyenjog�s�guk jelk�pek�nt . Az�ta m�r let�ntek ezek a magasztos eszm�k a nadr�ghord�s eg�r�l, azonban az elf�rfiasod� n�i t�rsadalomnak m�ra �jabb jelk�pe sz�letett: m�gpedig a szoknya! Id�n a divatvil�g nagyjai szerint sem sz�gyen szokny�t hordani, megmutatni a bok�t, a t�rdet (vagy sz�ls�s�ges esetben az "�gy�khajlatot"), megmutatni t�r�kenys�g�nket �s n�iess�g�nket! Megalkotni az �j n�ide�lt, aki lehet b�r tanult, m�velt �s vezet� beoszt�sban dolgoz�, m�gis �zig-v�rig n�! B�r minden alkaton m�sk�pp mutatnak a k�l�nb�z� fazon� darabok: a fi�s alkatnak t�k�letesen kedvez a hagymaszoknya, a v�kony n�k�n form�s lehet egy testhez simul� der�kn�l hangs�lyosabb darab, m�g a teltebb idom� h�lgyeken a karcs�s�tott fazon �ll igaz�n j�l. Mi azonban igyekezt�nk megtal�lni azt a fazont, mely a legt�bb�nk�n j�l mutat. S ha m�r megtal�ltuk a megfelel� st�lust, mindj�rt n�gy szokny�t is felsorakoztatunk bel�le, hogy mindenki tal�ljon k�z�tt�k alkalomhoz ill� darabot!